Menu - Upper Menu

Languages:
AlbanianBulgarianCatalanCroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFrenchFinnishGalicianGermanGreekHungarianItalianLatvianLithuanianMacedonianMaltesePolishPortugueseRomanianRussianSerbianSlovakSloveneSpanishSwedishTurkishUkrainian
Home » Issue 15 » Hogyan használjunk fel újsághíreket a természettudomány órákon?

Hogyan használjunk fel újsághíreket a természettudomány órákon?

Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna

image

Fernanda Veneu-Lumb és Marco Costabemutatja, hogy hogyan lehet felhasználni az újsághíreket – még a pontatlanokat is – a természettudomány órákon.

Hírek - beleértve a természettudományos híreket is - mindig és mindenhonnan eljutnak hozzánk – újságokból, magazinokból, televízióból vagy az Internetről. Néhány tudós panaszkodik amiatt, hogy a médiában megjelenő természettudományos információk nem pontosak, és emiatt sok tanár nem is használja fel ezeket a híreket a természettudomány órákon. Ennek ellenére, mi arra bíztatjuk a tanárokat, hogy elemezzenek ilyen híreket, két ok miatt.

  1. A médiában találhatunk nagyon jó és pontos természettudományos cikkeket.

  2. A hírben lévő esetleges hibák megkeresésével elindíthatjuk az órai tevékenységet.

Először rámutatunk néhány különbségre a média hír és a tudományos cikk között, majd ajánlunk néhány módszert arra, hogy hogyan használjuk fel a híreket az órán. Bár elsősorban újságcikkeket említünk, de ugyanilyen jól használhatunk más forrásokból – magazinokból, podcast felvételekből vagy televíziós klippekből – származó híreket is.

Hogyan kezdjünk hozzá?

Az újságcikkeknek van egy kialakult felépítésük: már az első bekezdésből megtudhatunk minden fontos információt: ki, mit, hol, mikor, miért és hogyan tett?

Nézzünk egy példát egy BBC weboldalrólw1.

Miért hibáztathatók a városok a növények kihalásáért?

Matt Walker, az Earth News szerkesztője

Egy botanikusokból álló nemzetközi kutatócsoport összehasonlította a növények kihalásának mértékét a Föld 22 városában. Az Ecology Letters (Ökológiai Levelek) által publikált elemzés szerint Singapore és New York City az eredeti vegetációjának kevesebb, mint 10%-ával rendelkezik. Azonban San Diego (USA) és Durban (Dél-Afrika) az eredeti növényvilágának több, mint a kétharmadát tartotta meg….

Matt Walker, az Earth News (Hírek a Földről) szerkesztője, leírja egy nemzetközi kutatás eredményeit. Vegyük észre, hogy a legfontosabb információt már az első bekezdésből megtudjuk.

Ez az egyik legnagyobb különbség egy újsághír és egy természettudományos közlemény között. Az utóbbinál az eredményeket és a következtetéseket egy különálló részben, a cikk vége felé találhatjuk meg. A természettudományos cikk esetében még az absztraktnak, vagyis a cikk rövid kivonatának is hasonló a szerkezete: bevezetés, alkalmazott módszerek, eredmények és következtetések.

Nézzük meg, hogyan írnak ugyanerről a témáról egy természettudományos folyóiratban, az Ecology Letters (Ökológiai Levelekben) publikált cikk absztraktjában (Hahs és mások, 2009).

Globális áttekintés a növények kihalásának mértékéről a városi területeken

Amy K Hahs, Mark J McDonnell, Michael A McCarthy, Peter A Vesk, Richard T Corlett, Briony A Norton, Steven E Clemants, Richard P Duncan, Ken Thompson, Mark W Schwartz, és Nicholas SG Williams

A városi területeken tapasztalható növényfaj kihalás világszerte egyre növekvő veszélyt jelent a biológiai sokféleségre. Annak érdekében, hogy ezt a veszélyt a lehető legkisebbre csökkenthessük, fontos ismernünk, hogy milyen tényezők befolyásolják a növényfajok kihalásának mértékét. Összahasonlítottuk egymással a Föld 22 városának növényfaj kihalási adatait. A kihalás mértékében tapasztalható különbségek kétharmadát a városok fejlődéstörténetében, illetve az eredeti növényzet jelenlegi arányában tapasztalható eltérések okozhatják. Az előbb említett tényezőnek jelentősebb a hatása. A megmaradt természetes növényzet mennyisége inkább a 200 évnél idősebb városok esetében befolyásolja igazán a kihalás mértékét. A kutatásaink azt mutatják, hogy az a változás, amelyet a mezőgazdasági termelés és a városfejlesztés okoz a tájban, évszázadokig megmarad, és a modern városokban sok növényfaj hal ki. Ezek a kutatások rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos megőrizni a természetes növényzetet a városi területeken, mert ezzel csökkenthető a jövőbeli fajkihalás veszélye.

Amint az látható, az absztrakt a következtetéssel fejeződik be: „fontosmegőrizni a természetes növényzetet a városi területeken, mert ezzel csökkenthető a jövőbeli fajkihalás veszélye”. Megbeszélhetjük a diákokkal az újsághír és a tudományos cikk szerkezete közötti különbséget, és azt is, hogy nekik melyik stílus tetszik jobban és miért.

Egy másik eltérés az újsághír és a tudományos cikk között az, hogy az újságokban megjelenő beszámolókban a tények egy részét a kutatásban résztvevő emberektől idézett mondatok tartalmazzák. Olvassuk egy kicsit tovább az újsághírt:

„A városok gyors és folytonos növekedése jelentősen veszélyezteti a globális biológiai sokféleséget” – mondja Dr Amy Hahs, az ausztráliai Melbourne-ben létesített Australian Research Centre for Urban Ecology at the Royal Botanic Gardens (Ausztráliai Központ a Városi Ökológia Kutatására a Királyi Botanikus Kertben) kutatója

Ez megmagyarázza, hogy miért fognak össze Hahs és munkatársai annak érdekében, hogy megértsük és csökkentsük a veszélyt.

Az újságcikkekben azt is nagyon fontos megfigyelni, hogy kivel készült a riport: kutatóval, politikussal, vagy az utca emberével? Van-e olyan álláspont, amelyik hiányzik? Kié?

Sok kutató kifogásolja, hogy az újságcikkek torzítanak: például hibásak a megjelenő információk, vagy rosszul idézik a kutatók szavait. Próbálja meg a tanár észrevenni az újsághírben ezeket a hibákat, a saját tudására támaszkodva. Az is egy lehetőség, hogy a diákok fedezzék fel a hibákat az Internetről kikeresett pontos információk segítségével.

Hogyan találhatjuk meg a pontos információkat? Kezdjük azzal, hogy megnézzük az újságcikk elejét! Általában itt közlik az információ forrását. A mi példánkban ez az Ecology Letters (Ökológiai Levelek). (Az előzőekben az ebben megjelent cikk absztraktját elemeztük.) Sok tudományos folyóirat csak díj ellenében biztosít online hozzáférést a cikkekhez, azonban az absztraktok és néha a régebbi cikkek ingyen is elérhetők. Továbbá vannak olyan szabad hozzáférésű folyóiratokw2 (például a PLOS Biologyw3) is, amelyeknek minden cikke ingyen olvasható.

A tudományos cikkek további forrásai lehetnek a tudományos szervezetek, mint például az egyetemek, a NASAw4, az Európai Űrügynökség (European Space Agency ESA)w5 vagy más EIROforum szervezetekw6 weboldalai. Ezeken az oldalakon megtalálhatjuk az erdeti információkat (például sajtóközleményekben, amelyek kifejezetten újságíróknak szólnak és tudósok ellenőriztek), és összehasonlíthatjuk ezeket az újságcikkekkel. Számos tudományos szervezet weboldalán található ingyenesen elérhető, az újságíróknak szerkesztett szekció (sajtó vagy média központ címmel).

Az újsághír és az eredeti tudományos cikk (vagy sajtóközlemény) összehasonlításával nemcsak azt figyelhetjük meg, hogy milyen különbség van a szerkezetben és az adatok közlésében, hanem azt is, hogy milyen eltérés van a kétféle cikk stílusa között.

Próbáljuk ki: használjunk újsághíreket a természettudomány órákon

Néhány tanács ahhoz, hogy hogyan elemezzük és hasonlítsuk össze az órán a híreket a tudományos cikkekkel.

  1. Miről szól a történet (például egy kutatási eredményről, egy felfedezésről vagy egy új elméletről)?

  2. Honnan származik a hír (melyik országból, milyen szervezettől)?

  3. Ha idéz valakit az újságíró, kitől származik az idézet (például tudóstól vagy politikustól)? Hol él az illető?

  4. Az idézett tudós mennyire vett részt a kutatásban? Például más munkáját elemzi, vagy a sajátját?

  5. A tudós egyedül dolgozott vagy pedig egy csoport tagjaként?

  6. Meg lehet-e állapítani az újságcikkből, hogy ki támogatta a kutatást? Ha nem, akkor mi lehet ennek az oka?

  7. Mi az információ forrása? Ez nagyon fontos, ha többet is meg akarunk tudni a témáról.

  8. A tudományos cikket szakértők által lektorált folyóiratban publikálták-e (ld. Raphael, 2007)? Ha igen, melyikben? Mit gondolnak a diákok arról, hogy fontos-e ez az információ? Miért igen vagy miért nem?

  9. Hallottak-e már a diákok erről a támáról a cikk elolvasása előtt is? Ha igen, találnak-e a cikkben új információkat? Mi van akkor, ha a cikkben talált információk nem egyeznek a diákok előzetes tudásával vagy elképzelésével?

  10. Próbálják megtalálni az eredeti információ-forrást és ellenőrizzék a részleteket! Találtak-e valamilyen hibát az újsághírben? Ha igen, milyet (hibás információt, hibás magyarázatot, vagy valamilyen egyéb tévedést)? Hogyan írnák újra ezt a részt, hogy kijavítsák a hibát?

  11. Mit gondolnak, hogy kiknek szánták a szöveget (például diákoknak, tanároknak, kutatóknak, vagy a nagy nyilvánosságnak)? Minek alapján lehet eldönteni el ezt a kérdést?

  12. Mi lehetett az újságíró célja a cikk megírásával, illetve az újságé a közléssel? Csupán a tények közlése, vagy volt valamilyen további motívációja is, például rémhírterjesztés, vagy politikai cél, vagy az, hogy több példányban tudják eladni az újságot?

  13. Keressenek egy másik újságban egy cikket ugyanerről a témáról és hasonlítsák össze a két cikket! Segít ez abban, hogy az előbb feltett kérdésekre könnyebben tudjunk válaszolni?

  14. Ha az újsághír egy kutatási eredményről vagy egy felfedezésről szól, próbálják meg a diákok tudományos cikké átírni, majd ezt hasonlítsák össze az eredetivel!

Hivatkozások

Hahs AK et al. (2009) A global synthesis of plant extinction rates in urban areas. Ecology Letters 12(11): 1165-1173. doi: 10.1111/j.1461-0248.2009.01372.x
A cikk absztraktja ingyen hozzáférhető a következő weboldalon: Wiley Interscience website: http://www3.interscience.wiley.com/journal/118545752/home

Raphael E (2007) Developing a teaching resource on peer review. Science in School 5: 70-73. www.scienceinschool.org/2007/issue5/peer

Web hivatkozások

w1 – Az egész cikk elérhető a BBC weboldalán (http://news.bbc.co.uk) vagy a következő közvetlen linken keresztül: http://tinyurl.com/yah6a5v

w2 – Sok szabad hozzáféfésű cikket fel lehet fedezni és el lehet érni a Directory of Open Access Journals (Szabad hozzáférésű folyóiratok jegyzékében): www.doaj.org

w3 –A PLOS Biology egy szabad hozzáférésű, szakértők által bírált biológiai folyóirat. Ld.: www.plosbiology.org

w4 – Ha többet akar megtudni a NASA-ról (US National Aeronautics and Space Administration), ld.: www.nasa.gov

w5 – A European Space Agency (ESA) (Európai Űrügynökség) az EIROforum tagja, amely a Science in School kiadója. Ha több információt akar megtudni az ESA-ról, beleértve a jelenleg folyó ESA fejlesztésekről szóló sajtótájékoztatókat is, ld.: www.esa.int

w6 – Az EIROforum, a Science in School kiadója, hét európai kormányközi tudományos szervezet között létrehozott együttműködés. Ha többet akar megtudni róla és a hét szervezet által kibocsátott sajtóközleményekről, nézze meg a honlapjukat: www.eiroforum.org

Ajánlott irodalom

Ha sajtóközlemények után kutat, akkor érdemes az AlphaGalileo-val kezdeni. Az online adatbázisban több ezer sajtóközleményt és egyéb anyagot találhat az Európában jelenleg folyó tudományos, technológiai, egészségügyi és egyéb területeken folyó fejlesztésekről. Ld.: www.alphagalileo.org

Az Amerikai Tudományos Társaság, az AAAS, az előbbihez hasonló online, globális újság-szolgáltatást (Eurekalert) működtet, tudományos témákról. Ld.: www.eurekalert.org

Ha többet akar megtudni arról, hogy hogyan írják az újságcikkeket, nézze meg a Media Awareness Network honlapját (www.media-awareness.ca) vagy használja a következő közvetlen linket: http://tinyurl.com/d3hwss

Ha önnek tetszett ez a cikk, sok olyan további cikket is találhat a Science in School folyóiratban, amelyek új tanítási módszerekről szólnak. Ld.: www.scienceinschool.org/teaching


Ismertetés

Talán a legtöbb tanár foglalkozott már friss hírekkel az óráján, hogy motiválja a tanítványait; ez a cikk rávilágít a tudományos beszámolók fontosságára, és tanácsot ad ahhoz, hogy hogyan csináljuk ezt ’szakszerűen’. Áttekinti a tudományos hírek írásának és előadásának különböző módjait, és sok olyan kérdést sorol fel, amelyeket fel lehet tenni a tanítási órákon.

A módszert egyszerű formában fel lehet használni a fiatal (10-13 éves) tanulóknál is: egy tanuló két percben beszámol egy tudományos témáról, amelyről olvasott az újságban vagy hallott a televízióban, ezután az osztály megbeszéli a hírt. Ez felkeltheti a tanulók érdeklődését a tudomány iránt.

A cikkben leírtakat idősebb (13-19 éves) tanulóknál is felhasználhatjuk annak gyakorlására, hogy hogyan írjanak saját beszámolót egy érdekes tudományos hírről. Náluk rendszeresen az óra része lehet az is, hogy az Internet felhasználásával ellenőrzik a hírekben leírt információk pontosságát, és összehasonlítják az eredeti cikkben szereplő tartalmakkal.

Friedlinde Krotscheck, Ausztria


tick box

a szerkesztő ajánlásai:általános természettudomány
10-19 éves korosztálynak

Copyright: attribution Copyright: non-commercial Copyright: share and share alike No endorsement

 


Return to top of page

Support the print journal

Learn more

Menu - My Account

Science in School e-newsletter