![]() |
|
![]() |
| Home » Issue 1 » Fúzió –az energia-játszma ütőkártyája? |
User login |
Fúzió –az energia-játszma ütőkártyája?
Submitted by sis on Thu, 2007-08-23 11:40.
Chemistry | Earth science | Engineering | Hungarian | Issue 1 | Physics | Science topic
Fordította Adorjánné Farkas Magdolna
Az emberiség régi vágya, hogy felhasználja a fúziót – a Napban zajló energia-termelő folyamatot – mivel ez csaknem korlátlan mennyiségű energiát biztosítana környezetszennyezés nélkül. Egy lépéssel közelebb kerülhetünk ennek a vágynak a megvalósításához, ugyanis Franciaország déli részén, Cadarache-ban elkezdik építeni az ITER-t, egy új reaktor-méretű fúziós berendezést. Miért kutatnak egy új energiatermelési mód után? Becslések szerint az emberiség energia-felhasználása a következő 40 évben megduplázódik, ez az érték még tovább növekedhet, ha a fejlődő országok kiemelkednek a szegénységből. Jelenleg a Földön az energia 80 %-át fosszilis energiahordozók elégetésével nyerik, ami környezetszennyezéshez és globális felmelegedéshez vezet. Azonkívül a fosszilis energiahordozók készletei kimerülőben vannak. Ennek az első jelét, az olajtermelés csökkenését aránylag hamar tapasztalni fogjuk. Varázspálcával nem oldhatjuk meg a problémát. Ehelyett több, jól átgondolt lépés vezethet el a megoldáshoz. Növelni kell az energia-felhasználás hatékonyságát, nagyobb arányban kell alkalmazni a megújuló energiaforrásokat és az atomerőműveket, és gyorsítani kell az új technológiák, például a magfúzió kutatását. Nem új az a törekvés, hogy szabályozott fúziós reakcióval állítsanak elő tiszta energiát. Azonban sok problémát kell még leküzdeni ahhoz, hogy a Napban megfigyelt reakciókat földi körülmények között utánozni tudják. A nehéz atommagok hasadásával ellentétben, a könnyű magok egyesítése csak különleges körülmények között valósítható meg. A földi kísérletekhez azt a reakciót választották ki, amelynek során egy deutérium atommag egyesül egy trícium atommaggal – mindkettő a hidrogén nehezebb izotópja - miközben egy hélium atommag és egy neutron keletkezik, amely elviszi a felszabaduló energiát. A reakció megindulásának az a feltétele, hogy a részecskéknek nagy legyen az energiájuk, vagyis a gáznak magas legyen a hőmérséklete, kb. 150 millió Celsius fok. Ezen az igen magas hőmérsékleten a gázatomok ionizált állapotban vannak, ezt plazmának nevezzük. Ahhoz, hogy a reakció végbemenjen és több energiát termeljen, mint amennyit felhasználtunk ahhoz, hogy az üzemanyagot felhevítsük, megfelelő részecske-sűrűség mellett megfelelő ideig együtt kell tartani a plazmát a reakciótérben. A fúziós reakció, a maghasadással ellentétben, nem láncreakció. Ezért nem következhet be a folyamat megszaladása, így a folyamat eredendően biztonságos. A plazma-tartályban bármelyik pillanatban egyszerre csak néhány gramm üzemanyag van jelen, amely egy perc alatt “elég”. A reakció leállításához csak annyit kell tenni, hogy megszűntetjük az üzemanyag utánpótlását, mint egy gáztűzhelyben.
Ahhoz, hogy a plazmát ilyen magas hőmérsékletre fel tudják hevíteni, több egymást kiegészítő módszert alkalmaznak. Az egyik eljárás során erős elektromos áramot bocsátanak a plazmán keresztül, miközben kívülről mikrohullámmal és semleges részecske-nyalábbal sugározzák be.
A JET-ben folyó munkát a European Fusion Development Agreement (EFDA, Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás) szervezi és koordinálja. Mint a világ legnagyobb működő tokamak-ja, és az egyetlen, amely képes mindkét fúziós üzemanyagot (deutériumot és tríciumot) tartalmazó plazmával működni, a JET-ben biztosítani tudják a fúzió megvalósulásához szükséges feltételeket. A JET működéséből azt is meg lehetett tanulni, hogy hogyan lehet összetartani a plazmát és biztosítani a stabilitását, a plazma állapotában bekövetkező ingadozások ellenére is. Bár a JET teljesítménye (körülbelül 16 megawatt) megközelíti, de még nem éri el azt az értéket (25 megawatt), amely a plazmában a fúziós hőmérséklet fenntartásához szükséges. A berendezéssel kevesebb energiát nyernek, mint amennyit betáplálnak – nem túl bíztató eredmény egy erőmű esetében. Azonban a JET-tel és a kisebb fúziós berendezésekkel végzett kísérletek adatainak elemzése azt mutatja, hogy egy nagyobb berendezés esetében megfordul ez az arány, és a fúzió során lényegesen több energiát lehet nyerni, mint ami a plazma fűtéséhez szükséges.
Amint a neve is tükrözi, az ITER egy nemzetközi vállalkozás, amelyben hét közreműködő vesz részt: EU, Japán, USA, Dél- Korea, Kína, Oroszország és India. A tervek már elkészültek – ezek szerint a legmodernebb technológiát fogják alkalmazni, mint például szupravezető elektromágneseket és egyéb fejlett eszközöket. 2005 júniusában hozták meg a döntést, hogy a dél-franciaországi Cadarache-ban építik fel a berendezést. Már folynak az előkészítési munkálatok, és úgy tervezik, hogy 2015-ben már elkezdheti a működését. Ennek a technológiának az alkalmazása során biztonságosan meg kell oldani a radioaktív trícium kezelésének problémáját. A fúziós erőmű működése során a tríciumot magában a reaktorban hozzák létre egy zárt körfolyamatban, így nem kell a radioaktív anyagot az üzemen kívül szállítani és a létesítményben is mindig csak egy kis mennyiség van jelen. A plazma tárolására szolgáló tartály belseje radioaktívvá válik annak következtében, hogy a fúzió során neutronok keletkeznek. Azonban ha megfelelő anyagot használnak, akkor vagy már a leszerelés időpontjában inaktív anyagként kezelhető, vagy 100 év után az anyag újra felhasználható lesz, mivel a folyamat során keletkezett radioaktív izotópoknak rövid a felezési idejük. Ilyen szempontból kedvezően hasonlítható össze a fúziós reaktor az “hagyományos” atomreaktorokkal, amelynek működése során olyan hosszú felezési idejű sugárzó izotópok keletkeznek az alkatrészekben, amelyek kezelése csak több ezer év eltelte után lesz biztonságos. A fúziós kutatási program egyik célja, hogy olyan anyagokat fejlesszenek ki, amelyek kevéssé aktiválódnak. Az ITER alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy lehetőséget biztosít az eddig kifejlesztett különböző technológiák tesztelésére egyetlen erőművi méretű berendezésben. Az ITER-nek bizonyítania kell, hogy valóban fel lehet építeni egy fúziós erőművet. Mielőtt hozzáfognának egy ilyen erőmű építéséhez, az anyagokat a reaktor működése közben kell vizsgálni. Egy kereskedelmi reaktor építéséhez csak akkor lehet megadni az engedélyt, ha bizonyítékok állnak rendelkezésre amellett, hogy a berendezés biztonságos és megbízható lesz. Ezeket a vizsgálatokat majd egy speciális berendezésben végzik el, amelynek International Fusion Materials Irradiation Facility (IFMIF, Nemzetközi Fúziós Besugárzó Berendezés) a neve. Az ITER , amelynek a költsége 5 milliárd € lesz és az IFMIF anyagvizsgáló létesítmény, amelyé 1 milliárd € lesz, kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az atommag-fúziót energiatermelésre lehessen majd felhasználni. Bár ezek a költségek igen magasnak tűnnek, mégis eltörpülnek a világ energiapiacának teljes költsége mellett, amely becslések szerint évente 3 billió €. Tehát az a nagy kérdés, hogy “mikor fog a fúzió energiát termelni a világnak?” Az ITER és az IFMIF együttes működése lehetővé teszi, hogy 30 éven belül felépítsék az első kereskedelmi fúziós erőművet. Bár a fúziós energia alkalmazása nem teszi azonnal lehetővé, hogy felhagyjunk a fosszilis energiahordozók felhasználásával, azonban lehetőséget teremt arra, hogy a 21. század második felében egy nagyon értékes új energiaforrás álljon a rendelkezésünkre.
|
Science in School email alert |
|||||||||||||||||
| IMPRINT | CREDITS | COPYRIGHT | DISCLAIMER | [ISSN 1818-0361] |